Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete

+36 (30) 304 5690 info@mcdsz.hu Személyes adatlapom Online Tanfolyam

19. Az összefogás előnyei I.

Karácsony Szilárd (MCDSz tagja): MUNKAKÖNYV

Az összefogás előnyei I.

Emlékszel a használt autóvásárlási példára? Milyen érdekes, hogy amikor a pénzünk csereértékéről alkudozunk, és nem érezzük eléggé felkészültnek magunkat, akkor többnyire igénybe vesszük egy szakértő segítségét.  Ugyanakkor, korántsem ilyen természetességgel tesszük meg ugyanezt, amikor a munkaerőnkről alkudozunk. Vagy talán meg sem tehetjük? Végül is, ha belegondolunk, nem is olyan egyszerű. Mint már említettem, a rekordok könyvébe illene, ha egy felvételi beszélgetésre mondjuk egy vájár vagy pék magával vinné a munkajogászát és a közgazdászát. Mielőtt megkötné a munkaszerződését, alaposan szemügyre vetetné azt a jogászával, akinek bizonyára jó pár módosító indítványa lenne hozzá. A közgazdásza pedig ugyancsak alaposan megvizsgálná a vállalat gazdasági helyzetét, hogy megállapítsa, ügyfelének érdemes-e odakötnie magát. A mai általános gyakorlat szerint sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a felvételért felelős ügyintézők valamilyen más ok miatt alkalmatlannak ítélnék a jelöltünket, mint hogy nekiálljanak alkudozni a munkaszerződés formai és tartalmi jegyei fölött.

Akkor le kell mondanod erről a lehetőségről? Nem. No persze, nem a fent említett szakértői felvonulás a jó megoldás. Napjainkban ennél egy sokkal kisebb egyéni kockázattal járó, de annál nagyobb eredménnyel kecsegtető lehetőséget jelent az összefogás. Azért napjainkban, mert az egyesülési jog korántsem volt mindig természetes lehetőség a munkavállalók számára. Hiszen még ma is léteznek olyan országok, ahol üldözik azokat, akik bármilyen munkahelyi egyesülés létrehozásán munkálkodnak.

Munkavállalók összefogásaLássuk, milyen előnyöket hordoz számodra, ha összefogsz a hozzád hasonló helyzetűekkel! Toldjuk meg ismét az ábránkat!

Milyen előnyökkel jár az összefogás?

  1. Először is kollektív jogokat biztosít számodra. Ez az idegen kifejezés azt rejti magában, hogy a jog bizonyos kérdésekben magasabb szinten ismer el egy-egy közösséget, mint az egyént. Ezt a mai jogrend nálunk is biztosítja, de ez nem volt mindig így. A munkavállalók másfél évszázados küszködése, harca a hatalommal és a tőkével vezetett el odáig, hogy sikerült elfogadtatni, és törvénybe iktatni a közösségek jogait.

Melyek a legfontosabb kollektív jogok? Gondolj csak arra, hogy a Te jövődet a cég- vagy az intézményvezetés elképzelései alapjaiban meghatározzák. De, vajon kapnál-e előre választ a főnöködtől arra a kérdésre, hogy mi történik a munkahelyeddel egy átszervezés esetén? Egyáltalán lesz-e átszervezés? Pedig ehhez hasonló vezetői döntéstől sok-sok ember sorsa függ. Téged, önmagadban ez a minimális tájékozódási jog sem illet meg. Ha belegondolsz a legelemibb igény, hogy a téged érő hatásokra fel tudj készülni. Egyébként ebben is hasonlítasz egy tulajdonosra. Mit megadnának a cégtulajdonosok azért, ha megismerhetnék előre a piac szereplőinek szándékait és lépéseit. Ők egy külön szervezetet szoktak ennek kutatására létrehozni. Neked ehhez csak egy szakszervezet tagjává kell válnod — már ahol megmaradt. Ahol pedig nincs, létre kellene hozni.

Az egyéni jogalkalmazással szemben a kollektív jogok leglényegesebb előnye, hogy előzetesen használhatók nem csak az elszenvedett sérelem után.

Azaz a munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat a szakszervezet (véleményezési jog), sőt, így van lehetősége az ellenlépések megtételére. Bizonyos esetekben pedig kifogást emelhet (vétójog) — felfüggesztve vagy megakadályozva ezzel a munkavállalókra sérelmes döntést —, egyeztethet, és természetesen megállapodhat (kollektív-szerződés kötési jog), végső esetben pedig sztrájkot hirdethet. Mert a munkahelyi közösségeket, azaz a szakszervezeteket megilleti a véleményezési jog, a kifogásolási jog, az együttdöntési jog, a kollektív-szerződés kötési jog. A sztrájkjog ugyan alapvetően a munkavállalókat illeti meg, de sikeres munkabeszüntetésnek — a tapasztalatok szerint — csak ott van esélye, ahol jól szervezett szakszervezet működik.

Mindebből csak akkor részesülhetsz igazán, ha Te is tagja vagy. Jobban mondva, egy jól működő szakszervezet a felsorolt jogokat a tagok érdekében és egyetértésével alkalmazza. Ahhoz azonban, hogy így legyen,  aktív tagokra van szükség, így Rád is.

Mint említettem, a kollektív jogokat nem ajándékba kapták a munkavállalók, hanem a közösség erejét felismerő elődeik harcolták ki azokat. A kollektív jog olyan előny a munkavállalók számára, amiért önmagában érdemes szakszervezeti tagnak lenni.

<<<<<< Előző rész

Folytatás >>>>>>

7.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés