Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete

+36 (30) 304 5690 info@mcdsz.hu Személyes adatlapom Online Tanfolyam

8. A „Nemecsek” kód

A Wikipedia a „gittegylet” keresőszó beírása után a következő meghatározást dobja fel: A kifejezés Molnár FerencA Pál utcai fiúk című regénye alapján terjedt el, amelyben a grundot védők egy része hősies kitartással őrzi a gittet, az ablakok üvegeinek rögzítésére ma már ritkábban használt anyagot. A gittet az egylet tagjai szájról szájra adják és rágják, hogy nedves maradjon. „Innen származik a „gitt rágás” kifejezés, amely arra utal, hogy valakik jelentéktelen vagy haszontalan cselekvéseket végeznek” — írja a Wikipedia.

Azt sohasem tudjuk meg biztosan, hogy Molnár Ferenc miért fűzte bele Nemecsek Ernő hősi és tragikus történetébe a tizenéves fiúk egyletét, de a kötelező olvasmány célközönségnek azt tanítják róla, amit a Wikipédiai is sugall: „semmi értelme egyletbe tömörülni”. Viszont ha megnézzük, hogy milyen történelmi korban született a regény, akkor feltételezhetjük, hogy az író nem véletlenül mutatja be benne egy önkéntes egyesület működését.

Az ezerkilencszázas évek elején a polgárosodó Magyarországon egyre több egyesület, köztük érdekvédő szervezet, azaz szakszervezet jött létre. Ezek működését akkoriban többnyire nem engedélyezték, sőt tiltották, de a fejlődésnek, mint tudjuk, nem lehet jogi eszközökkel gátat szabni. Annak felismerése, hogy összefogással olyan célokat lehet elérni, ami az egyének számára külön-külön elérhetetlenek, arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy szakszervezeteket hozzanak létre. Mivel ezek többsége nem működhetett legálisan, titokban szervezték azokat. Akit rajta kaptak, hogy egy úgynevezett „szabadszervezet” tagja, nem csak elbocsátották, hanem törvény előtt kellett felelnie tiltott tevékenységéért.

Ebben a korban íródott ifjúsági regény főszereplői az iskola tiltása ellenére létrehozták saját önkéntes egyletét, a Gitt Egyletet. Az egylet célja valójában nem fontos, ezért is zseniális a gitt rágása, hiszen teljesen ártalmatlan tevékenység, de a köré szerveződő egylet működése példás: a tagjai önkéntesen szerveződnek, feltételei vannak annak, hogy valaki maguk közé fogadjanak. Van alapszabályuk, tisztségviselőik, vagyonuk, fizetnek tagdíjat és rendszeresen üléseznek, hogy közösen hozzák meg a döntéseiket.

A regény egyik nagyon fontos jelenete, amikor az egylet tagjai „lebuknak” és a tanáruk számonkérés mellett elkobozza tőlük a gittet. Nemecsek Ernő, az egyetlen tisztség nélküli tag (közlegény) a háttérben viszont kikapar egy darabot a frissen üvegezett ablak keretéből. A „hatalmat” képviselő tanár által feloszlatott egylet tagjai elkeseredetten távoznak, de a lépcsőn lefelé Nemecsek előveszi a frissen csent gittet és ezzel megmenti az egyletet.

A „Nemecsek” kód az önmagáért és társaiért felelős ember gondolkodásának kódja, amely a jövő nemzedékét egy romantikus ifjúsági regénybe bújtatottan úgy tanítja a civil szervezetek működtetéséhez szükséges együttműködésre és a demokrácia gyakorlatára, hogy közben a közösséget alkotó egyén aktivitását és áldozatkészségét helyezi a középpontba.

Azt nem tudom, hogy könyv megírását követő évtizedekben tanították-e, vagy miként értelmezték a regényt, de azt tudom, hogy nekem és korosztályomnak úgy állították be, ahogy a Wikipédia is átvette: a Gitt Egyletet nevetséges és szánalmas. Pedig nem az. Véleményem szerint Molnár Ferenc a kor hivatalos álláspontját kicselezve annak tűntette fel.

Azt értem, hogy például a hetvenes években miért rejtették el a „Nemecsek” kódot a felnövekvő ifjúság elől, hiszen az akkori hatalomnak nem volt érdeke, hogy tudatos állampolgárok önkéntes civil szervezeteket hozzanak létre Magyarországon. A rendszerváltás óta viszont szabadon lehet egyesületet és szakszervezetet létrehozni. A regény és vele együtt az önkéntes szervezetek értelmezése és társadalomban elfoglalt helye viszont majdnem ugyanott tart, mint annak előtte. Pedig az önkéntes alapú összefogás minden fejlett társadalom mozgatóereje.

A „Nemecsek” kód talán nem olyan kalandos, mint a címnek ötletet adó „Da Vinci” kód, de a bele rejtett titkot sokkal hasznosabb megfejteni. A legfőbb tanulsága, hogy a világ összefogással alakítható a mindenkori hivatalos állásponttal és erővel szemben is.