Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete

+36 (30) 304 5690 info@mcdsz.hu Személyes adatlapom Online Tanfolyam

A szervezkedés alapjog

A Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete 2008-ban alakult. Rövid története során szinte folyamatosan azért kell megküzdenie a munkáltatók egy részével, hogy a munkavállalókat ne akadályozzák abban, hogy szakszervezetet hozzanak létre. Pedig a szervezkedés szabadsága ugyanolyan alapvető emberi szabadságjog, mint például a vállalkozás szabadságának joga, vagy a választójog. Legalábbis Magyarország Alaptörvénye, a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló 98. Nemzetközi Egyezmény és az Egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján minden magyar állampolgár alapvető joga, hogy érdekei érvényesítésére szakszervezeteket hozzon létre, azokhoz korlátozás nélkül csatlakozhasson. A munka törvénykönyvét csak azért nem idézzük, mert annak munkaügyi kapcsolatokról szóló fejezetei már a szervezkedés alapvető jogának gyakorlatát szabályozzák.

Cikkünk végén rövid összeállítást készítettünk az említett a jogszabályok szervezkedés alapjogáról szóló fejezeteiről.

Ha a jogszabályok ilyen egyértelműek, akkor miért kell mégis attól tartania ma egy munkavállalónak Magyarországon, hogy belépjen egy szakszervezetbe, vagy miért követ el mindent néhány munkáltató, hogy a cégét szakszervezetmentes övezetté tegye? Ez érthetetlen számunkra, hiszen aki egy szakszervezet jogszerű működését akadályozza, alapvető emberi jogokat és számos törvényt, köztük Magyarország Alaptörvényét sérti meg.

Az említett jogszabályok egyik hiányossága, hogy nincs szankciójuk, azaz a megsértésüknek nincs, vagy nehezen érvényesíthetők a hátrányos következményük. Viszont egy demokratikus jogállamban az alapvető emberi jogokat nem azért szokás tiszteletben tartani, hogy elkerülhető legyen valamilyen büntetés, hanem mert így tisztességes.

A munkavállalók pedig azért sem mondhatnak le egyetlen alapvető jogunkról sem, mert ha ma egy elveszik, akkor legközelebb oda lehet a többi is. Nem mellesleg A munka törvénykönyve a munkaviszony létrehozása során tételesen tiltja az alapvető jogokról történő lemondás lehetőségét.

Jogszabályi kivonatok:

„Magyarország Alaptörvénye

  1. M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

  1. Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

VIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.23

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.”

„2000. évi LV. törvény

a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről

  1. §Az Országgyűlés a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1957. június hó 6. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1958. június hó 6. napján hatályba lépett.)

„98. számú Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról

  1. Cikk
  2. A munkavállalók, foglalkoztatásukkal kapcsolatosan, részesüljenek a szervezkedési szabadság megsértésére irányuló megkülönböztetés elleni megfelelő védelemben.
  3. E védelemnek különösen olyan cselekedetekkel szemben kell érvényesülnie, melyek célja:

(a) valamely munkavállaló foglalkoztatását azon feltételtől tegyék függővé, hogy nem lép be valamely szakszervezetbe vagy abból kilép;

(b) a munkavállaló elbocsátása vagy bármilyen más módon történő megkárosítása, szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt, melyet a munkaidőn kívül, vagy a munkaadó hozzájárulásával a munkaidőn belül fejtett ki.

  1. Cikk

Amennyiben szükséges, a nemzeti feltételeknek megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a munkaadók és munkaadói szervezetek, valamint a munkavállalók szervezetei közötti önkéntes tárgyalási eljárások teljes körű fejlesztésének és kihasználásának bátorítására és elősegítésére, a foglalkoztatási és munkafeltételek kollektív szerződések által történő szabályozása céljából.”

„2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról1

Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek

  1. §(1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.

(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.”