A TEDOSZ megalakulását követően az alapszervezet tagsága erőteljes növekedésnek indult, ami jól jelzi hogy valóban van mit tenni.

A szervezet bejelentése megtörtént, a munkaadó nyitott a párbeszédre.
megalakítását is.

Az alapszervezet honlapja: tesco.mcdsz.hu

Mentés

The post Megalakult a Tescós Dolgozók Szakszervezete first appeared on MCDSz.

Megtörtént eset.

Mint tudjuk, amikor a munkáltató rendes felmondással akar megválni egy olyan dolgozójától, aki egyébként védett szakszervezeti tisztségviselő – nos, ebben az esetben a szakszervezetnek előzetes egyetértési joga van az intézkedés végrehajtására nézve. Tehát a munkáltatónak meg kellene kérnie előzetesen a szakszervezet jóváhagyását.

De a munkáltató ezt az esetek döntő többségében nem teszi, mert sejti, hogy a szakszervezet nem támogatná. Tegyük fel, hogy a dolgozó nem akar közös megegyezéssel (sem más módon) távozni, és azt is tudjuk, hogy erre kényszeríteni sem lehet, mert az jogsértő lenne.

Mit tesz ekkor a munkáltató?

A dolgozó kezébe ad egy azonnali hatályú felmondást. Ehhez a munkáltatónak természetesen joga van (ennek nem feltétele a szakszervezeti jóváhagyás), a dolgozó pedig

1. vagy tudomásul veszi, lemondva a jogorvoslatról,
2. vagy pedig nem veszi tudomásul és 15 napon belül megtámadni szándékozik az azonnali hatályú felmondást az illetékes munkaügyi bíróságon.

Első esetben az ügy lezárult, a munkáltató nyert, a dolgozó veszített. A második eset az érdekes igazán: a munkáltató közvetlenül az azonnali hatályú felmondás átadását követően felajánlja a dolgozónak, hogy esetleg visszavonható az azonnali hatályú felmondás és legyen helyette ún. közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének módja. Noha a dolgozó nem akart távozni a cégtől, most mégis KÉNYSZERHELYZETBE KERÜL. Két rossz közül választhat: vagy simán kirúgják, vagy – hogy ezt elkerülje – KÉNYTELEN(?) aláírni a közös megegyezést, ami mégis csak kedvezőbb módja a távozásnak, mint a kirúgás. Ha nincs közös megegyezés, úgy érvényben marad az azonnali hatályú felmondás.

(Itt bizony felmerül a kényszerítés bizonyos módja! Véleményünk szerint azonnali hatályú felmondás fenyeget, eléggé egyértelműen!! Igaz ugyan, hogy a dolgozó a kirúgást megtámadhatja a Bíróságon kártérítést követelve, de mikor lát ő majd abból pénzt? Évekig tarthat egy ilyen munkaügyi per és ki tudhatja a kimenetelét 100% biztosan?)

A közös megegyezés viszont – megfelelő tartalom esetén – ennél sokkal kevésbé hátrányos, főleg, ha a munkáltatót sikerül rávenni még egy tisztes végkielégítés fizetésére is – ami ugye az azonnali hatályú felmondás esetében főszabály szerint nem jár.

A munkáltató az utóbbi esetben is elérte célját: sikeresen megszabadult a nem kívánt dolgozótól – esetleg több-kevesebb pénzébe került, de az ügy ezzel véglegesen le van zárva. A közös megegyezés megállapodás természetesen titkos. A többi munkavállaló csak annyit látott az egészből, hogy lehet itt védett szakszervezeti tisztségviselő valaki, mégis eltávolítható a „rendszerből”. Hát aki csak mezei dolgozó, az meg pláne.

A dolgozó nem járt jól ugyan, de feltehetően kevésbé jár rosszul. De ne feledjük, ő egyáltalán nem akart távozni a cégtől és a törvény is védte (elvileg). Mégis távozni kényszerült. Ki vállal ezek után szakszervezeti tisztséget?

Nagy János érdekvédelmi alelnök

The post Hogyan távolítsunk el egy munkajogi védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőt? first appeared on MCDSz.

Annak érdekében, hogy a 2016. évi béremelés mértéke ne az infláció mértékével megegyező, vagy attól kevesebb legyen, hanem attól jóval magasabb, aláírásgyűjtést szerveztünk a dolgozók körében.

Véleményünk szerint – a munkavállalók igényét alátámasztó – az összegyűlt majd kétezer aláírás eredményeként is nyugtázható, hogy a 2016. évi alapbéremelés mértéke (5,5%) az előző évi inflációt (2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest) jelentős mértékben meghaladja, így nem csupán inflációkövető béremelésre került sor, hanem reálbéremelést sikerült elérni.

Úgy gondoljuk, hogy a következő években ettől többet is ki lehet majd hozni, ha az év végi aláírásgyűjtés kapcsán a közös cél érdekében szolidaritást vállaló majd kétezer munkavállalóhoz csatlakozni fog az elmúlt év végén nevüket fel nem vállaló dolgozók köre is.

Bár sajnos most még a munkavállalói kollektívának nem sikerült kiharcolnia a szakszervezetünk által célként kitűzött 10 %-os alapbéremelést, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az aláírásgyűjtéssel történt kollektív megmozdulás eredményként is elért 5,5 %-os alapbéremelés ékes példája annak, hogy mi Munkavállalók, közös fellépéssel és szolidaritással hatékonyan tudjuk érvényesíteni érdekeinket, amelyet a jövőben egyre tudatosabban kell gyakorolnunk majd!

The post Reálbéremelés a Bosch -nál first appeared on MCDSz.

Az MCDSz több, mint egy hónapja benyújtotta a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. (RBHH) részére a 2016. évre vonatkozó egységes nettó 10%-os alapbéremelési javaslatát.

Válasz nem érkezett rá azóta sem, ezért kollektív igényérvényesítés szellemében aláírásgyűjtést szervezünk a Munkavállalók körében a bérfejlesztési javaslatunk figyelembevétele érdekében. Konkrét bérfejlesztési javaslatunk a következő:

Egységes alapbéremelés.
– Mértéke: nettó 10 %
– Érintettek: órabéres Munkavállalók, havibéres Munkavállalók.
– Vetítés alapja: teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott főállású és kölcsönzött Munkavállalók személyi alapbére.
– A végrehajtás időpontja: 2016. január 1-ei hatállyal, a 2016. januári bérek kifizetésével együtt, a 2016. februári bérfizetési napon.

Az alapbér-fejlesztési javaslatunk INDOKOLÁSA:

– Az RBHH gazdaságának az utóbbi években mutatott kiváló teljesítménye miatt jogos elvárás a nemcsak az infláció szerinti növekedés, hanem a reálbérek emelése.
– Az RBHH nyereségének létrehozásában a Munkavállalók aktívan részt vettek a felelősségteljes munkájukkal.
– Bizonyos időtávban javaslatunk szerint meg kell szüntetni a cégcsoporton belüli (német-magyar) munkabérek közti különbséget, addig is az MCDSz törekvése az, hogy ez a különbség évről évre csökkenjen!
– A besorolási béreknek növekedniük kell a nyugdíj összegére, illetve a szabadság és betegszabadság idejére járó díjazásra tekintettel.
– Az alapbérfejlesztéssel szeretnénk elismertetni az RBHH-nál dolgozó Munkavállalók komoly felelősségét és értékét!

Az aláírásgyűjtés befejeztével szándékunk az összegyűlt aláírásokat átadni a Munkáltató részére annak érdekében, hogy egyrészt nyomatékosítsuk szakszervezetünk igényét, másrészt pedig azért, hogy a jövőben a Munkáltató részéről se legyen vitatható a béremelési javaslat mögött mutatkozó kollektív igény.

Járási Tamás elnök
Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete
E-mail: info@mcdsz.hu

The post Aláírásgyűjtés béremelésért a Robert Bosch -nál first appeared on MCDSz.

• A magyarországi Hödlmayr-nél 2013. évben alakult meg az MCDSz helyi alapszervezete 50-60 %-os szervezettséggel.
• A szakszervezet a sofőrökre alkalmazott törvényellenes, teljesítmény (úthossz) alapú bérrendszer kivezetését és egy órabéralapú bérrendszer bevezetését kezdeményezte, továbbá egy helyi kollektív szerződés megkötését.
• 2013. nyarán két-három hónapon keresztül tartó kollektív szerződés tárgyalások voltak folyamatban, amelyet a munkáltató egyoldalúan lezárt a nyár végén arra hivatkozva, hogy bevezetésre került a Hödlmayr-nél egy alágazati kollektív szerződés, ezért nem kívánnak helyi kollektív szerződést kötni az MCDSz-szel. Mindezt szinte az egyik pillanatról a másikra több hónapos tárgyalást követően. Véleményünk szerint az alágazati kollektív szerződés nem védi a sofőrök érdekét, sőt több pontja kifejezetten sofőri érdekek ellen van, továbbá a szerződést véleményünk szerint egy, a munkáltatók befolyása alatt álló és azok által irányított szakszervezeti szövetség kötötte.
• Amikor az MCDSz a bérstruktúra átalakításával és a helyi kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos szándékát egyre erőteljesebben kifejezésre jutatta, a cégvezetés szisztematikusan elkezdte ellehetetleníteni és eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket és aktivistákat.
• Ezt követően már töretlen kezdeményezéseink ellenére is nehezen, vagy egyáltalán nem jött létre párbeszéd a cégvezetéssel elutasításuk miatt. Ezzel kapcsolatban is szervezetünk munkaügyi bíróság előtt érvényesítette igényét, amelyet jogerősen megnyert.
• A Hödlmayr-nél alkalmazott bérrendszer véleményünk szerint azért törvénysértő, mert:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE tiltja a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést a járművezetők számára, ha az veszélyezteti a közlekedés biztonságát,
• a járművezetők részére a bérük jelentős részét a munkáltató adómentes vagy kedvező adózás alá eső kiküldetési napidíjjal fizeti meg, amely tilos, mivel a napidíj kizárólag költségtérítésre fizethető, melynél fogva e törvénytelen gyakorlattal a sofőrök elesnek az őket megillető valós költségtérítéstől,
• a napidíj nem képezi a társadalombiztosítás alapját, és a járművezetők minden társadalmi juttatása, illetve nyugdíjjogosultsága a nagyon alacsony bejelentett bérük alapján lesz számítva, amely sok esetben a minimálbérrel (kb. 350-400 €) egyenlő. Ezért sok esetben törvényellenes és jogaikkal szembemenő döntéseket kénytelenek hozni, mint pl. az éves szabadság vagy betegszabadság visszautasítását, mert tisztán értik a tényt: „zéró” kilométer „zéró” bevételt jelent a számukra.
• a teljesítmény-bérrendszer veszélyezteti a közlekedés biztonságát, közvetett módon a járművezetők testi épségét,
• a teljesítmény-bérrendszer kiszolgáltatottá teszi a járművezetőket, ugyanis a munkáltató kénye-kedve szerint oszthatja ki a fuvarfeladatokat, amely függvénye annak, hogy az adott hónapban ki mennyi bevételre tehet szert a futásteljesítmény alapján.

• A munkáltató az alábbiak szerint távolította el a szakszervezeti tisztségviselőket:
  • 2013. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt.
    Felmondás indoklása: valótlant állított a sofőrök előtt az igazgatóról.
  • 2013. év: szakszervezeti aktivista mondvacsinált okok miatt.

Felmondás indoklása: más testi épségének, egészségének szándékos veszélyeztetése.

• 2014. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő közös megegyezéssel kénytelen megszüntetni a munkaviszonyát, mert ellehetetlenítették.

Indoka: ellehetetlenítette a munkáltató, mivel nem kapott rendszeresen olyan fuvarfeladatot, amely kellő futást biztosított volna ahhoz, hogy elegendő fizetést kapjon.

• 2015. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt. Az utolsó szakszervezeti vezető tisztségviselő, aki több, mint 20 éve dolgozik a cégnél, és soha semmilyen probléma nem volt a munkájával egészen addig, amíg szakszervezeti tisztségviselő nem lett. Először mentálisan zavartnak állította be a munkáltató, majd 2015. április 17-én, 3 nappal a tisztségviselő munkáltatóval szemben indított perben tartott tárgyalást követően azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

Felmondás indoklása: rakodási audit során megállapított szabálytalanságok.

• Kirúgott tisztségviselők és aktivisták miatt is peres eljárásokat indítottunk, amelyek napjainkban is folyamatban vannak. A cégvezetés kategorikusan tagadja azt, hogy az érintett munkavállalókat szakszervezeti szerepvállalásuk miatt távolította volna el, pedig szakszervezeti tevékenységüket megelőzően munkájuk a munkáltató álláspontja szerint is kifogástalan volt.
• A munkáltató folyamatosan a szakszervezetből való kilépésre agitálja a sofőröket. Mára a szakszervezeti szervezettségi szint 10 % körüli a Hödlmayr-nél.
• Az esetek óta a mintegy 170 fős gépkocsivezetői kollektíva teljesen megvan félemlítve, nem mernek kommunikálni a szakszervezettel, tartva attól, hogy őket is eltávolítják.
• A jelenlegi bérrendszer ellen a szakszervezet munkaügyi pert és hatósági eljárásokat indított a kirúgott sofőrökkel együttműködve, amely jelenleg is folyamatban van.

Követeljük, hogy a munkáltató:

1. a mondvacsinált indokkal kirúgott tisztségviselők és aktivisták munkaviszonyát haladéktalanul állítsa helyre,
2. a sofőröket hátrányosan érintő jelenlegi bérrendszert vizsgálja felül és törvényes bérrendszer bevezetéséről gondoskodjon,
3. a törvényes bérrendszer bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokat kezdje meg az MCDSz-szel,
4. a gépkocsivezetők megfélemlítésére irányuló magatartásával haladéktalanul hagyjon fel,
5. a szakszervezet elleni agitálással haladéktalanul hagyjon fel,
6. a szakszervezeti jogokat tartsa tiszteletben.

The post Hoedlmayr first appeared on MCDSz.

• A magyarországi Hödlmayr-nél 2013. évben alakult meg az MCDSz helyi alapszervezete 50-60 %-os szervezettséggel.
• A szakszervezet a sofőrökre alkalmazott törvényellenes, teljesítmény (úthossz) alapú bérrendszer kivezetését és egy órabéralapú bérrendszer bevezetését kezdeményezte, továbbá egy helyi kollektív szerződés megkötését.
• 2013. nyarán két-három hónapon keresztül tartó kollektív szerződés tárgyalások voltak folyamatban, amelyet a munkáltató egyoldalúan lezárt a nyár végén arra hivatkozva, hogy bevezetésre került a Hödlmayr-nél egy alágazati kollektív szerződés, ezért nem kívánnak helyi kollektív szerződést kötni az MCDSz-szel. Mindezt szinte az egyik pillanatról a másikra több hónapos tárgyalást követően. Véleményünk szerint az alágazati kollektív szerződés nem védi a sofőrök érdekét, sőt több pontja kifejezetten sofőri érdekek ellen van, továbbá a szerződést véleményünk szerint egy, a munkáltatók befolyása alatt álló és azok által irányított szakszervezeti szövetség kötötte.
• Amikor az MCDSz a bérstruktúra átalakításával és a helyi kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos szándékát egyre erőteljesebben kifejezésre jutatta, a cégvezetés szisztematikusan elkezdte ellehetetleníteni és eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket és aktivistákat.
• Ezt követően már töretlen kezdeményezéseink ellenére is nehezen, vagy egyáltalán nem jött létre párbeszéd a cégvezetéssel elutasításuk miatt. Ezzel kapcsolatban is szervezetünk munkaügyi bíróság előtt érvényesítette igényét, amelyet jogerősen megnyert.
• A Hödlmayr-nél alkalmazott bérrendszer véleményünk szerint azért törvénysértő, mert:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE tiltja a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést a járművezetők számára, ha az veszélyezteti a közlekedés biztonságát,
• a járművezetők részére a bérük jelentős részét a munkáltató adómentes vagy kedvező adózás alá eső kiküldetési napidíjjal fizeti meg, amely tilos, mivel a napidíj kizárólag költségtérítésre fizethető, melynél fogva e törvénytelen gyakorlattal a sofőrök elesnek az őket megillető valós költségtérítéstől,
• a napidíj nem képezi a társadalombiztosítás alapját, és a járművezetők minden társadalmi juttatása, illetve nyugdíjjogosultsága a nagyon alacsony bejelentett bérük alapján lesz számítva, amely sok esetben a minimálbérrel (kb. 350-400 €) egyenlő. Ezért sok esetben törvényellenes és jogaikkal szembemenő döntéseket kénytelenek hozni, mint pl. az éves szabadság vagy betegszabadság visszautasítását, mert tisztán értik a tényt: „zéró” kilométer „zéró” bevételt jelent a számukra.
• a teljesítmény-bérrendszer veszélyezteti a közlekedés biztonságát, közvetett módon a járművezetők testi épségét,
• a teljesítmény-bérrendszer kiszolgáltatottá teszi a járművezetőket, ugyanis a munkáltató kénye-kedve szerint oszthatja ki a fuvarfeladatokat, amely függvénye annak, hogy az adott hónapban ki mennyi bevételre tehet szert a futásteljesítmény alapján.

• A munkáltató az alábbiak szerint távolította el a szakszervezeti tisztségviselőket:
  • 2013. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt.
    Felmondás indoklása: valótlant állított a sofőrök előtt az igazgatóról.
  • 2013. év: szakszervezeti aktivista mondvacsinált okok miatt.

Felmondás indoklása: más testi épségének, egészségének szándékos veszélyeztetése.

• 2014. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő közös megegyezéssel kénytelen megszüntetni a munkaviszonyát, mert ellehetetlenítették.

Indoka: ellehetetlenítette a munkáltató, mivel nem kapott rendszeresen olyan fuvarfeladatot, amely kellő futást biztosított volna ahhoz, hogy elegendő fizetést kapjon.

• 2015. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt. Az utolsó szakszervezeti vezető tisztségviselő, aki több, mint 20 éve dolgozik a cégnél, és soha semmilyen probléma nem volt a munkájával egészen addig, amíg szakszervezeti tisztségviselő nem lett. Először mentálisan zavartnak állította be a munkáltató, majd 2015. április 17-én, 3 nappal a tisztségviselő munkáltatóval szemben indított perben tartott tárgyalást követően azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

Felmondás indoklása: rakodási audit során megállapított szabálytalanságok.

• Kirúgott tisztségviselők és aktivisták miatt is peres eljárásokat indítottunk, amelyek napjainkban is folyamatban vannak. A cégvezetés kategorikusan tagadja azt, hogy az érintett munkavállalókat szakszervezeti szerepvállalásuk miatt távolította volna el, pedig szakszervezeti tevékenységüket megelőzően munkájuk a munkáltató álláspontja szerint is kifogástalan volt.
• A munkáltató folyamatosan a szakszervezetből való kilépésre agitálja a sofőröket. Mára a szakszervezeti szervezettségi szint 10 % körüli a Hödlmayr-nél.
• Az esetek óta a mintegy 170 fős gépkocsivezetői kollektíva teljesen megvan félemlítve, nem mernek kommunikálni a szakszervezettel, tartva attól, hogy őket is eltávolítják.
• A jelenlegi bérrendszer ellen a szakszervezet munkaügyi pert és hatósági eljárásokat indított a kirúgott sofőrökkel együttműködve, amely jelenleg is folyamatban van.

Követeljük, hogy a munkáltató:

1. a mondvacsinált indokkal kirúgott tisztségviselők és aktivisták munkaviszonyát haladéktalanul állítsa helyre,
2. a sofőröket hátrányosan érintő jelenlegi bérrendszert vizsgálja felül és  törvényes bérrendszer bevezetéséről gondoskodjon,
3. a törvényes bérrendszer bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokat kezdje meg az MCDSz-szel,
4. a gépkocsivezetők megfélemlítésére irányuló magatartásával haladéktalanul hagyjon fel,
5. a szakszervezet elleni agitálással haladéktalanul hagyjon fel,
6. a szakszervezeti jogokat tartsa tiszteletben.

The post A Hödlmayr Hungária Logistics Kft. és az MCDSz viszonya first appeared on MCDSz.

Azonban a jogszerű munkáltatás kikényszerítéséhez nem elég néhány munkavállaló által létrehozni az MCDSz helyi szervezetét. A sikernek van egy nagyon fontos összetevője. Már a kezdetekkor az érintett munkavállalók többségének bizalmon alapuló összefogására van szükség. A kezdeményezők szerint ez az egyik legnagyobb kihívás. Ugyanis manapság nem nagyon bíznak egymásban az emberek, hiszen annyian becsapták már őket.

Lehet-e egyáltalán a mai viszonyok között munkavállalók között bizalmat építeni, és ha igen, akkor hogyan? Mivel ezen múlik egy közösség sikere, ezt a két kérdést meg kell válaszolni.

De mi is a bizalom? Két ember viszonyában a bizalom könnyebben értelmezhető. Ha ígéretet tesznek egymásnak, akkor azt betartják. Ilyen egyszerű.

Szakszervezet a tagok önkéntes közössége, amely csak akkor lehet sikeres, ha a tagok bíznak egymásban. A kezdeti bizalom megteremtése azért is nehéz, mert számítani kell arra, hogy a munkáltató megpróbálja megosztani az összefogásra készülő munkavállalókat. Vannak, akiket megpróbálnak megfélemlíteni, vannak, akiket megpróbálnak „megvenni”.

Ha a szakszervezet tagjai maradéktalanul megbíznak egymásban, akkor a megfélemlítés nem lehet sikeres, mert az érintett számíthat a tagtársaik kiállására. Sok példát lehetne sorolni, hogy miként védték meg egy szakszervezet tagjai egységes kiállással például az elbocsátástól egy, vagy több társukat.

Ha pedig váratlanul nagyon jó ajánlatot kapunk és cserébe „csak” a közösség cserbenhagyását kérik, soha ne higgyük el, hogy hirtelen felfigyeltek ránk. A közösség feloszlása után már nem lesz ránk szükség.. Az ígért előny többnyire addig tart, amíg az a munkáltató hasznára van. Egy mondás szerint az árulást szeretik, az árulókat viszont nem.

Ha egy munkavállaló csatlakozik a szakszervezethez, ígéret tesz a közösség összes tagjának. Az igazi erő pontosabban abban rejlik, ha ezt az ígéretet senki sem szegi meg. Az elmúlt években számos jó kezdeményezés azért bukott el, mert az érintettek egy része nem tartott ki az eredeti, közös elhatározás mellett, de még ennél is több sikert hozott a bizalmon alapuló összefogás.

Sok szakszervezeti tisztségviselő tudna mesélni arról, hogy milyen eredményes lehet, ha a szakszervezeti tagok egységesen betartják a többieknek adott szavukat és következetesen kitartottak a céljuk mellett. Ellenben, az adott szó megszegésének általában nem csak az az következménye, hogy a közösen kitűzött célt nem éri el a közösség, hanem akár az ügyet képviselő tisztségviselő ki is ábrándulhat az őt megválasztókból. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltató felbátorodik, és az egész szervezet felszámolására tesz kísérletet. Például elbocsátja a „hangadókat”.

Szakszervezeti tagnak lenni nagy felelősség. Bízni kell a többiekben és ellen kell állni a bizalom felbontását célzó nyomásnak. Ezt viszont kizárólag a közösség tagjainak támogatásával lehet elviselni.

Ezek a tapasztalatok nem újak. Szinte egyidősek az emberi civilizációval. Gondoljunk csak arra, amikor a csatába hívó vezér könnyedén eltör egy pálcát, de a legerősebb vitéz sem képes eltörni egy marék nyílvesszőt. Bízni kell a közösség erejében és hűnek kell lenni az adott szóhoz. Akik ezt tudják, azok sikeresek lesznek, akik nem képesek betartani, jobb, ha bele sem fognak.

The post 9. Sikerhez bizalom kell! first appeared on MCDSz.