Adóelkerülés és kizsákmányolás Európán belül

2016 április 11. -én részt vettünk azon a nemzetközi konferencián, melyet a holland FNV szakszervezet rendezett. A rendezvénynek kettős célja volt:
– Felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unión belüli kiküldetés (A1 -es nyomtatvánnyal) szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Az eredeti 1971 -es cél, a munkavállalók szociális biztonsága nem valósul meg, az erősen eltérő keleti és nyugati bérek és járulékok közti különbségekből adódó lehetőséggel a munkáltatók visszaélnek, kizsákmányolva ezáltal a dolgozókat.
– Összefogásra ösztönözni a különböző országok szakszervezeteit, annak érdekében, hogy hatásosan fel lehessen lépni azon munkáltatókkal szemben, akik színlelt vállalkozásokat hoznak létre azért, hogy a kelet-közép-európai dolgozóknak Nyugat-Európában is kelet-közép-európai bért kelljen fizetniük.

Nyugat-Európának szüksége van a kelet-közép-európai munkavállalókra, de a jelenlegi A1 -es gyakorlat sem a fogadó országnak nem jó, sem a küldő ország dolgozóinak. Néhány figyelemre méltó rész az előadásokból és a folyosói beszélgetésekből:

– “Nagyon jók ezek a román hegesztők, de legyünk kollégák, ne ellenségek!” Ezt egy holland Groningeni hegesztő munkás mondta, miután felismerte, hogy a kelet-közép-európai dolgozók ugyanolyan jól végzik munkájukat mint Ő, és nem azért érkeztek, hogy munkáját elvegyék. A mondat nagyon jól példázza a munkáltatók azon törekvését, hogy a dolgozókat oda-vissza egymás ellen hangolja. Az MCDSz saját tagjainak tapasztalatai alapján is elmondhatja, hogy ha egy magyar jól végzi munkáját, akkor a kinti kollégák nemhogy megbecsülik, hanem még támogatják is.

– Edwin Atema konkrét példával mutatta be a résztvevőknek, hogy milyen eredmény érhető el, ha egy magyar (ez az MCDSz volt) és egy holland (FNV) szakszervezet összefog. Elérhető az, ha egy magyar Hollandiában dolgozik, akkor holland bért és ellátást kapjon. (Edwin természetesen kampány kamionjával érkezett.)

– Egyenlő munkáért egyenlő bért!  Ez az az alapelv melynek minden munkahelyen teljesülnie kell, függetlenül attól, hogy a dolgozó helyi alkalmazott, vagy más ország kiküldöttje. Meg kell vizsgálni, hogy ki a valódi munkáltató!

– “A munkaadó megrendelőihez is szólhatunk.“

– “A magyarországi minimálbér után befizetett társadalom biztosítás kint arra sem elég, hogy az orvos 5 percig vizsgálja a dolgozót.” Az alapbéren felüli napidíj nemcsak a nyugdíj alapba nem számít bele, de társadalombiztosítást sem fizet utána a munkaadó. A munkavállalók tájékoztatásának kiemelt szerepe van, mert annak, hogy a kiküldött dolgozók valamivel több pénzt kapnak kézhez, mintha itthon maradnának ára van: távol otthonuktól rossz munkakörülmények között, a helyi jogszabályok ismeretének hiányában és szociális ellátások nélkül komoly rizikót vállalnak.

Az előadások után egy workshop (műhelymunka) keretén belül holland, angol, német és román szakszervezeti vezetőkkel, valamint a Deloitte szakértőjével és egy romániai munkaügyi felügyelővel egyeztettük össze, mit is tehetünk a célok érdekében. A mi feladatunk, hogy információval segítsük a külföldre kiküldött dolgozókat, valamint fellépjünk azon magyarországi munkáltatókkal szemben, akik nem az európai jogszabályoknak megfelelően működnek. (A kulcs az információcsere.)

(Zettisch László, Konfár Zoltán)

The post Szakszervezeti konferencia Hollandiában first appeared on MCDSz.

A „Tisztességes közlekedés Európában” elnevezésű európai polgári kezdeményezés célja, hogy véget vessen a szociális és bérdömpingbe torkolló, elfogadhatatlan üzleti gyakorlatoknak. Kérjük, hogy az Európai Bizottság biztosítson tisztességes versenyt a különböző közlekedési módok között, és származási országtól függetlenül minden dolgozónak garantálja az egyenlő bánásmódot (az egyenlő bér és munkafeltételek elvének tekintetében).

Az európai polgári kezdeményezés jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári’ kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást (Magyarországon ez 15750).

A “Fair Transport” kezdeményezést az alábbi oldalon lehet (nemcsak gépjármű vezetőknek) támogatni:

fairtransporteurope.eu

Egyenlő munkáért egyenlő bért!

The post Tisztességes közlekedés Európában first appeared on MCDSz.

Amennyiben külföldön laksz és külföldi szerződéssel dolgozol, és leginkább Hollandiában vagy Hollandiából dolgozol, különböző törvények és szabályok érvényesek rád. Ezért működik a holland FNV Transzport&Logisztika szakszervezet és a kollektív szerződését felügyelő VNB Alapítvány szorosan együtt a külföldi szakszervezetekkel. Egységes erővel hatékonyabban tudunk kiállni a sofőrökkel való igazságos bánásmódért és bérezésért.

A munkádat ideiglenesen Hollandiában vagy Hollandiából végzed? Akkor a jogod van holland (alapvető) munkafeltételekre.

A munkádat rendszerint Hollandiában vagy Hollandiából végzed? Akkor jogod van arra, hogy rád is vonatkozzon a holland kollektív szerződés és a holland munkavállalókat védő törvénykezés.

Hogy meg lehessen határozni, hogy pontosan mely munkafeltételekhez van jogod, a tényleges helyzetet kell figyelembe venni. Nem számít, hogy esetleg más feltételekben állapodtál meg a munkaadóddal. Az sem számít, hogy a teherautón milyen rendszámtábla van.

További részletek: www.fnv.nl

The post Egyforma munka, egyenlő bérezés first appeared on MCDSz.

Cseppet sem irigylésre méltó: hetente több ezer km-t vezetnek, közben egy szűk bádogfülkében élnek, ez a munkahelyük, hálójuk, konyhájuk egyaránt. Utánajártunk, hogyan hat mindez az egészségükre, életükre.

Háromezer kilométer az anyósülésen

Nemrégiben lehetőségem nyílt arra, hogy közvetlen közelről bepillantsak a kamionosok életébe, sőt, magam is részese legyek annak. Hat napot töltöttem kísérőként egy kamion anyósülésén, ez idő alatt 3300 km-t tettünk meg, Szlovákián és Csehországon, Németországon keresztül Hollandiába, majd a le- és felrakodások végeztével vissza. Megismerhettem a nemzetközi szállításban részt vevők életmódját, a parkolók, a raktárak világát, megkóstolhattam a gázégőn kotyvasztott gyors ebédeket, összehasonlíthattam a különböző minőségű utakat, tapasztalhattam, milyen hosszú lehet két-három óra alvás után egy 11 órás munkanap.

Hazaérve felleltároztam a kialvatlanság okozta karikákat a szemem alatt, a folytonos üléstől dagadt bokámat, a csípőtáji kék foltjaimat (amelyek a rossz rugójú, kemény ülésen a folyamatos rázkódástól keletkeztek), a napok óta tartó székrekedésemet, az elmerevedett nyakamat, a rossz világítástól vagy a szembe jövő fényektől kipirosodott szememet. Kénytelen voltam megállapítani, hogy a kalandos hosszú utak ellenére a kamionosok életmódja korántsem irigylésre méltó. Sőt, elkezdtem kételkedni abban, lehet-e közöttük ilyen életvitel mellett akár csak egy teljesen egészséges ember is. Utánanéztem, indokoltak-e a kétségeim, illetve vannak-e olyan betegségek, amelyek e speciális szakma követőinél kimutathatóan gyakrabban fordulnak elő.
Kamionozás és egészség – egymást kizáró fogalmak?

Ez így természetesen nem mondható el, hiszen sok függ az egyéni életviteltől, amely kompenzálhatja az ártalmak egy részét. Annyi biztos, hogy több körülmény veszélyezteti a kamionsofőrök egészségét, és némelyik sokkal súlyosabb fenyegetést jelent a közúti balesetveszélynél is. Amikor a kötelező pihenőidőre megálltunk egy-egy kamionparkolóban, vagy amikor órákat kellett várni a rakodóhelyeken, mindig volt alkalom más “kollégákkal” való beszélgetésre. E találkozások során az volt a benyomásom, hogy a kamionosok többsége idősebbnek és elhasználtabbnak néz ki valódi koránál, tízből kilencen dohányoztak, minden második erősen elhízottnak tűnt, jellemző volt a “sörhas” is.

Munkarendjük nagyon szigorúan, bonyolult részletességgel szabályozva van, és teljesen eltér a civil életritmustól. Vezetés közben 4,5 óránként kell megállniuk 50 percre, napi 9 órás vezetés illetve 13 órás munkanap után pedig 9-11 óra alvásidőt, majd hétvégenként 24, kéthetente 45 órás pihenőt kell tartaniuk. A szervezetük nehezen vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni ehhez a változó napirendhez, amelyben természetesen további “elcsúszásokat” jelenthet egy-egy rosszul sikerült rakodás, amikor a megbízó miatt kell félnapokat vesztegelniük.

Nem ritka, hogy a munkanap este 10-kor vagy hajnali kettőkor kezdődik, így a normális napi ritmus teljesen felborul. Ez az étkezések és az alvásidő rendszertelenségében mutatkozik meg, ami hosszabb távon gyomorbántalmakhoz és komoly alvászavarokhoz vezet. A napközbeni rövid szünetek sem igazi pihenésre, sem főtt étel elkészítéséhez nem elegendőek, így általában legfeljebb kenyérrel esznek valami hideget, miközben napi 4-5 kávé is lecsúszik. Az esti illetve hétvégi pihenő idején van idő rendes étkezésre, ilyenkor viszont már az alkohol is előkerül: nagyon ritka az a sofőr, aki nem sörrel vagy töménnyel igyekszik “altatni” magát. Jellegzetes sofőrprobléma az aranyeresség is, amelynek kialakulásában a mozgáshiány, a rostszegény táplálkozás, a gyakori székrekedés, az erősen fűszerezett ételek fogyasztása is közrejátszik.

Nyomás alatt

Sofőrnek lenni: idegmunka. A kamionosoknak állandó stresszt jelent a vezetési- a munka- és a pihenőidők betartása, amely szigorúan ellenőrizve van és megsértése súlyos pénzbüntetésekhez vezethet, akkor is, ha önhibájukon kívül, forgalmi akadály vagy a rakodás elhúzódása miatt történt. Ezen kívül a saját munkáltatójuk is folyamatos idegfeszültségben tartja őket, hiszen teljesítményre fizet, és kifogásokat nemigen fogad el egy-egy késedelem miatt. Gondot okoz a sokszor meglehetősen lefutott kocsi, sőt, maga a rakomány is, különösen, ha értékes, de megvédeni egyedül gyakorlatilag képtelenek lennének. Mindehhez hetekig egyedül vannak, egy szűk fülkébe zárva, távol a családtól (ha van egyáltalán stabil érzelmi hátteret jelentő családjuk), idegen országokban, számottevő nyelvtudás nélkül, napokig alig szólva valakihez. A folyamatos stressz, a dohányzással, az egészségtelen táplálkozással, az elhízással és a mozgáshiánnyal társítva sokuknál alakít ki magas vérnyomás-betegséget, amelynek nyomán nem ritkák a szív- és érrendszeri megbetegedések.
A vibráció hatásai

Utasként legtöbbet a rezgéstől szenvedtem, alaposan megtanultam felismerni az aszfalt és a beton útpálya közti különbséget – ez utóbbi rázása nehezen felejthető. A sofőrülés persze valamivel modernebb, rugózása, lengéscsillapítása jobban kíméli a vezetőt, de az állandó vibrációnak így is megvan a hatása. Egyenesen “sofőrbetegségnek” nevezik például a prosztatagyulladást, amelyet az állandó rezgés is kiválthat. A mozgáshiány, az ülő munka mellett ugyancsak a vibráció az egyik oka a mozgásszervi megbetegedéseknek is. Az úthibák okozta rázkódás illetve a motor rezgése hatással van a gerinc porckorongjaira, a nyaki, váll- és derékízületekre is. A periférikus érhálózat károsodása is több súlyos bajt, így például lábtrombózist idézhet elő.
Amire nem is gondolnánk

Érdekes felismerésre jutottak nemrég kutatók: észrevették, hogy a fejen, karon kialakuló bőrrák az esetek nagyobb részében a baloldalon jelenik meg. Ezt összefüggésbe hozták azzal, amire a legnagyobb elővigyázatossággal napozók sem figyelnek: a vezetés közben, a bal oldali ablakon és a szélvédőn keresztül is éri UV-sugárzás a bőrt. Úgy tapasztalták, hogy a hivatásos sofőrök fokozottan ki vannak téve a bőrrák kockázatának, így számukra a hosszú utak alatt arcukon, karjukon a napvédő krém használatát javasolják.

Még egzotikusabbnak tűnik az a tapasztalat, hogy a hivatásos sofőrök között nagyobb számban fordul elő a Legionella baktérium fertőzése, amely az influenzához hasonló tüneteket okoz, izomfájdalmakkal, lázzal, fejfájással, köhögéssel jár. A vizsgálat egyszerű magyarázatot talált: a hivatásos sofőrök egy része takarékoskodik az ablakmosó folyadékkal, és vízzel tölti fel a tartályt. Ez a víz felmelegedik és elszaporodnak benne a baktériumok, amelyeket a gépkocsivezető a nyitott ablakon bejutó vízpermettel belélegezhet. A szakértők elővigyázatosságból az ablakmosó folyadék folyamatos használatát javasolják, mert az baktériumölő adalékot is tartalmaz.
Élet pár négyzetméteren

A kamionos életnek vannak olyan velejárói, amelyeket a komforthoz szokott emberek nehezen viselnek el. Az, hogy a fülkében felállni, kinyújtózni alig lehet, hogy az ágyuk fölött nyomasztóan kicsi a légtér, hogy a szűk lakótér egyszerre hálószoba, konyha, iroda, nappali és raktár – nos, ez mind eltörpül amellett, hogy milyen higiéniás körülmények között kell élniük. Ismerniük kell, melyik benzinkút mellett, vagy átkelőhajón van használható (többnyire fizetős) zuhanyozó, de még a vécé megléte sem mindenütt magától értetődő. Nincs könnyű dolga, aki ragaszkodik az otthon megszokott személyes higiéniához.

Az ilyen, fizikai kényelmetlenségek edzik aztán “macsókká” az utak vándorait. Keménységük azonban sokszor csak álarc, hiszen a folytonos magány, a családtól való távollét, a társtalanság valójában nagyon is sérülékennyé teszi őket. Panaszkodni azonban nem szoktak, sőt, épp ellenkezőleg, (legalábbis látszólag) vidámabb társaságot nehéz lenne találni. Ha csak néhányan összejönnek, már záporoznak a viccek, ugratások, közös vacsora készül, igyekeznek kihasználni a rövid pihenőket, megélni a társaság, a jó étel, a haveri hangulat örömeit. Sajátságos, érdekes világ, és egy biztos: egészen más, mint amilyennek a sztereotípiák mutatják.

Innen: www.facebook.com/…

The post Kamionosnak lenni több mint szakma, életforma first appeared on MCDSz.