Az összefogás legnagyobb előnye, hogy kollektív jogokat biztosít munkavállalóknak. Ez az idegen kifejezés azt rejti magában, hogy a jog bizonyos kérdésekben magasabb szinten ismer el egy közösséget, mint az egyént. Ezt a mai jogrend nálunk is biztosítja, de ez nem volt mindig így. A munkavállalók másfél évszázados küszködése, harca a hatalommal és a tőkével vezetett el odáig, hogy sikerült elfogadtatni, és törvénybe iktatni a közösségek kollektív jogait.

Melyek a legfontosabb kollektív jogok? Gondolj csak arra, hogy a Te jövődet a cég elképzelései alapjaiban meghatározzák. De, vajon kapnál-e előre választ a főnöködtől arra a kérdésre, hogy mi történik a munkahelyeddel egy átszervezés esetén? Egyáltalán lesz-e átszervezés? Pedig ehhez hasonló döntésektől sok ember és család sorsa függ. Téged, önmagadban ez a minimális tájékozódási jog sem illet meg. Ha belegondolsz a legelemibb igény, hogy a téged érő hatásokra fel tudj készülni.

Az egyéni jogalkalmazással szemben a kollektív jogok leglényegesebb előnye, hogy előzetesen használhatók nem csak az elszenvedett sérelem után.

A szakszervezet a munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat (véleményezési jog), sőt, így van lehetősége az esetleges ellenlépések megtételére. Egyeztethet (konzultációs jog), és természetesen megállapodhat (kollektív-szerződés kötési jog), végső esetben pedig sztrájkot hirdethet.

Lehetne folytatni a felsorolást, mert tíz-tizenöt évvel ezelőtti jegyzeteimben még szerepelt kifogásolási, más néven vétójog, és az együttdöntési jog, de ezek időközben megszűntek. A sztrájkjoggal pedig szintén sokkal nehezebb ma élni, mint korábban.

A kollektív jogok többsége az alapvető emberi jogok kategóriájába tartoznak, ezért azt gondolhatnánk, hogy nem, vagy csak előnyükre változhatnak. Sajnos, nem így van. A kollektív jogok az elmúlt időszakban is jelentősen csökkentek Magyarországon. Miért? Ennek sok oka van, de csak egy ok van, ami a munkavállalókon múlik: akarják-e, hogy legyenek kollektív jogaik, vagy lemondanak róluk.

A kollektív jogok olyan előnyt jelentenek a munkavállalók számára, amiért önmagában érdemes összefogni, szakszervezeti tagnak lenni!

Ezen kívül az összefogásnak további előnyei is vannak. Például jelentősen csökkenti az egyén kockázatát. Ezzel szemben például az egyéni jogorvoslat az érintett teljes kockázatvállalása mellett valósul csak meg. De a kollektív jogok is csak akkor érnek valamit, ha élni tud velük az adott közösség. Ezért van szükség szakértelemre. Ezt a szakértelmet a közösség képes megfizetni.

Az összefogásban rejlő további komoly előny, hogy a többlet jogokhoz és szakértelemhez megfizethető teher mellett juthatnak a szakszervezeti tagok. Mert a szakszervezeti tagdíj sokkal kisebb teher, mint bármilyen egyéni érdekvédelemi eszköz költsége.

További előnyt jelent, hogy az összefogás által közösség tagjává is válhatsz. A szakszervezet a hagyományainál fogva sok olyan közösségi feladatot is ellát, amelynek pótlása más módon szinte elképzelhetetlen. Végül ne feledkezzünk el azokról a szolgáltatásokról sem, amelyeket a munkavállalók szervezett sokasága tud csak előteremteni. A szolidaritáson alapuló egymás segítése és a sokaságban rejlő üzleti előnyök kiaknázása is komoly érték.

Az összefogásban rejlő, felsorolt előnyök egyelőre adottak, de ezeket meg is kell védeni, mert el is lehet veszíteni belőlük, amint az mostanában meg is történt. A szakszervezeteket megillető jogok megtartásához erős szakszervezetekre van szükség. A szakszervezetek ereje pedig csak a munkavállalókon múlik. Pontosabban azon, hogy tagokká válnak, vagy sem.

Jelenleg a szakszervezeteknek kevés tagjuk van, ezért a munkáltatók azt gondolhatják, hogy a munkavállalóknak nincs is szükségük érdekeik védelmére. Ha ezzel nem értesz egyet, és élni akarsz az összefogás előnyeivel, akkor légy Te is az MCDSz tagja!

The post 6. Az összefogás előnyei first appeared on MCDSz.