A közfoglalkoztatottak jogilag nem minősülnek álláskeresőnek, aminek a kormányzati kommunikáció szempontjából azért van kitüntetett szerepe, mert a programban részt vevőket nem lehet munkanélkülinek tekinteni  ennek köszönhetően 2013 óta folyamatosan csökkennek a munkanélküliségi mutatók. Így aztán a KSH legfrissebb adatai szerint a felnőtt lakosság mindössze 7,8 százaléka munkanélküli.

Bár Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a minap az Inforádióban arról beszélt, hogy nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú ideig történő fenntartása, az aktualizált konvergenciaprogramból az derül ki, hogy a közmunkaprogram kerete jövőre 25 százalékkal tovább emelkedik. A cél, mint tudjuk, a teljes foglalkoztatottság, 2016-ra munkanélküliségi rátának 7 százalék alá, 2018-ra pedig 5,5 százalékra kellene csökkennie. Az, hogy itt valami nem teljesen stimmel, abból is látszik, hogy Czomba az interjúban még arról beszélt, hogy a versenyszféra három-négy év múlva lehet már olyan állapotban, hogy tömegesen tudjon új munkaerőt felszívni. Addig is egy sor új jogszabályt ígért a közeljövőre, melyek a kilépést segíthetik a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé. “Minden hangszeren játszanunk kell a következő időszakban, de a karmesternek a versenyszférának kell lennie” – fogalmazott.

Megrekedhetnek a rendszerben

A kormányt az is sürgeti, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatás egyik aspektusáról nemrég az alapvető jogok biztosa is ítéletet mondott. Egy közmunkás jelentkezett egy piaci állásra, ám az állás betöltésének feltétele volt, hogy rendelkezzen a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmánnyal. Erre a dokumentumra azért volt szüksége, mert a Munkahelyvédelmi Akcióterv adókedvezményt biztosít azoknak a munkaadóknak, akik tartós munkanélkülieket vesznek fel – és nyilván emiatt a kedvezmény miatt gondolkoznak el tartós munkanélküliek alkalmazásán. Csakhogy a közmunkásként eltöltött napok nem minősülnek álláskeresésnek, emiatt a férfinak nem volt annyi napja, amennyit az állás betöltéséhez előírtak – így a munkát sem kapta meg. A közmunkás az alapvető jogok biztosához fordult, március végén pedig Székely Lászlóállásfoglalást adott ki az eset kapcsán.

Ebben az ombudsman leírja, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan érinti a közfoglalkoztatásban részt vevőket. A közfoglalkoztatásban töltött idővel ugyanis mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy az abban részt vevők a már említett – tartós álláskeresők foglalkoztatása céljából nyújtott – kedvezménnyel helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Azaz pont a régóta valódi munka nélküli közmunkásoknak nem jár a tartós munkanélkülieknek járó kedvezmény. Emiatt az ombudsman szerint a közfoglalkoztatottak megrekedhetnek a rendszerben.

Pedig a kormány, ahogy Czomba is a rádióinterjúban, pont azzal érvelt a közfoglalkoztatás mellett, hogy átmeneti munkalehetőség, melynek révén a résztvevők visszatalálhatnak a (piaci) munka világába. Többek között ezért is lehet legfeljebb csak 12 hónapra szóló szerződést kötni a közfoglalkoztatottakkal (ami azért a lejáratkor akár újabb egy évre megújítható).

De nem ez volt az egyetlen probléma, amire a vizsgálat rávilágított. A szabályozás azért is hátrányosan érinti a közmunkaprogramban részt vevőket, mert az ebben töltött idő nem számítható be a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem, ami pedig az aktív korúakat a szociális ellátásokra feljogosítja. Az ombudsman szerint így a nehéz körülmények között élőknek a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése is kitolódik, és a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz. Székely ezért felkérte az érintett minisztériumokat (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzetgazdasági Minisztérium, Belügyminisztérium), hogy változtassák meg a vonatkozó törvényeket.

Az Emmi elismerte

Az ombudsman állásfoglalásának nincs jogkövetkezménye, és az alapvető jogok biztosának sincs semmilyen eszköze arra, hogy kikényszerítse a jogszabály-változást. A címzetteknek csak annyi a kötelességük, hogy hatvan napon belül válaszoljanak a megállapításokra. Megkeresésünkre az NGM-től a belügyhöz irányítottak minket, ahonnan mindössze annyit válaszoltak, hogy vizsgálják a lehetőségeket, és válaszolni fognak Székelynek a törvényes határidőn belül.

Az Emmi a hvg.hu kérdésre elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan érinti közfoglalkoztatottakat, mert eleshetnek a szociális ellátásoktól. Azt, hogy ki jogosult ellátásra, kormányrendelet szabályozza, ezért a tárca álláspontja szerint „megoldás lehet a kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, így ebben az esetben nem szükséges törvénymódosítás. A tárca vizsgálja a jogszabály-módosítás lehetőségeit.”

A közfoglakoztatottak száma és a munkanélküliségi ráta
A Munkahelyvédelmi Akciótervvel kapcsolatos megállapításokra a minisztérium nem reagált, valószínűleg azért, mert az csak az álláskeresőkre vonatkozik, a változtatáshoz pedig törvénymódosítás volna szükséges. Amennyiben a törvény nem módosul, azzal a kormány közvetve elismeri, hogy a közmunka nem átmeneti, hanem végállomás a munkanélkülieknek. Viszont ha az álláskeresőknek járó adókedvezményt a közmunkásokra is kiterjesztenék, akkor úgy kellene módosítani a vonatkozó törvényeket, hogy a közmunkások kikerülnének a munkaügyi statisztikából is, ez pedig különösen rosszul jönne a teljes foglalkoztatottságra törekvő kormánynak.

A KSH adatai szerint januárban 169.400-an voltak közfoglalkoztatottak. Ha őket is a munkanélküliekhez számolnánk, a 7,8 százalékos mutató mindjárt 11,5 százalékra ugrana. Ebben a számban pedig még nincsenek benne a regisztrált álláskeresők, ők március végén 462 ezren voltak.

Három alkalom

Közfoglalkoztatottak nettó bére a minimálbérhez és a létminimumhoz képest
A hvg.hu ugyanakkor úgy értesült, hogy nyártól a belügy utasítani fogja a munkaügyi kirendeltségeket, hogy közvetítsenek a közfoglalkoztatottak számára is munkát. Az, hogy jogilag ez milyen változásokkal jár, még nem látszik. A közfoglalkoztatásról szóló törvény januártól érvényes módosítása már azt tartalmazza, hogy az így felajánlott munkát kötelező elfogadnia a közmunkásoknak. Ha munkaügyi központ által ajánlott munkát három alkalommal nem fogadja el a közmunkás, akkor a közfoglalkoztatásból is ki lehet zárni.

A közfoglalkoztatottak továbbra is a nettó 68 775 forintos minimálbér alatt keresnek. A szakképzettek nettó 66 469 forintot kapnak, míg a szakképzetlenek bruttó nettó 51 847 forintot vihetnek haza. A létminimum 2013-ban 87 510 forint volt a KSH szerint.

Plusz három nap

A Belügyminisztérium júliustól ismét változtatná a közfoglalkoztatási törvényt. A módosítás értelmében akkor is fennállna a közfoglalkoztatotti jogviszony, amikor a közmunkások a munkaügyi központ által szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadáson vesznek részt. A Közmunkás Szervezet elnöke a Világgazdaságnak úgy értelmezte a változást, hogy azzal a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. A Belügyminisztérium azonban arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy szó nincs a közfoglalkoztatási jogviszony kiterjesztéséről. Sokkal inkább arról, hogy ezután a munkaerő-piaci szolgáltatások időtartama alatt is jár a bér a közmunkásoknak. A törvény évente három napban maximálja az ilyen jellegű foglalkozáson való részvételt, ám a minisztérium szerint ezek a programok rövidségük ellenére határozottan „elősegítik a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő (re)integrációját, elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését”.

Forrás: HVG / szakszervezetek.hu/

The post A közmunka a végállomás first appeared on MCDSz.