Az MCDSz több, mint egy hónapja benyújtotta a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. (RBHH) részére a 2016. évre vonatkozó egységes nettó 10%-os alapbéremelési javaslatát.

Válasz nem érkezett rá azóta sem, ezért kollektív igényérvényesítés szellemében aláírásgyűjtést szervezünk a Munkavállalók körében a bérfejlesztési javaslatunk figyelembevétele érdekében. Konkrét bérfejlesztési javaslatunk a következő:

Egységes alapbéremelés.
– Mértéke: nettó 10 %
– Érintettek: órabéres Munkavállalók, havibéres Munkavállalók.
– Vetítés alapja: teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott főállású és kölcsönzött Munkavállalók személyi alapbére.
– A végrehajtás időpontja: 2016. január 1-ei hatállyal, a 2016. januári bérek kifizetésével együtt, a 2016. februári bérfizetési napon.

Az alapbér-fejlesztési javaslatunk INDOKOLÁSA:

– Az RBHH gazdaságának az utóbbi években mutatott kiváló teljesítménye miatt jogos elvárás a nemcsak az infláció szerinti növekedés, hanem a reálbérek emelése.
– Az RBHH nyereségének létrehozásában a Munkavállalók aktívan részt vettek a felelősségteljes munkájukkal.
– Bizonyos időtávban javaslatunk szerint meg kell szüntetni a cégcsoporton belüli (német-magyar) munkabérek közti különbséget, addig is az MCDSz törekvése az, hogy ez a különbség évről évre csökkenjen!
– A besorolási béreknek növekedniük kell a nyugdíj összegére, illetve a szabadság és betegszabadság idejére járó díjazásra tekintettel.
– Az alapbérfejlesztéssel szeretnénk elismertetni az RBHH-nál dolgozó Munkavállalók komoly felelősségét és értékét!

Az aláírásgyűjtés befejeztével szándékunk az összegyűlt aláírásokat átadni a Munkáltató részére annak érdekében, hogy egyrészt nyomatékosítsuk szakszervezetünk igényét, másrészt pedig azért, hogy a jövőben a Munkáltató részéről se legyen vitatható a béremelési javaslat mögött mutatkozó kollektív igény.

Járási Tamás elnök
Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete
E-mail: info@mcdsz.hu

The post Aláírásgyűjtés béremelésért a Robert Bosch -nál first appeared on MCDSz.

Egyértelműen nem csak kilencvenezer embert érint a dolog, hanem mindenkit, aki ma a munkájából él. Miért? Nagyon egyszerű válasz. A jövő évi állami költségvetést azzal népszerűsítik, hogy egy százalékkal csökkentik a személyi jövedelemadó kulcsát. Ha az állam ahelyett, hogy csökkentené az adót, az állami alkalmazottak bérét növelné, azzal a munkaerőpiacra is pozitív hatást gyakorolna. De úgy tűnik, hogy pontosan ennek ellenkezője a cél, hiszen lenne miből emelni a béreket, de inkább csökkentik az állami bevételeket, és azt mondják nincs pénz a bérfejlesztésre.

Roppant jól hangzik, de mit nyerünk vele? A számítások szerint kiskeresetű emberek havonta egy-két ezer forinttal lesznek „gazdagabbak”. Sajnos számukra ez a kis pénz is számít, de ennél sokkal többet veszítenek vele. Ez annak az elhibázott gazdaságpolitikának az eredménye, miszerint legyen munkaerő minél olcsóbb, mert akkor jönnek ide a munkahelyteremtő beruházások.

Szörnyű volt hallani Brüsszelben az Európai Unió Parlamentjében a teherfuvarozás szabályozásáról szóló vitát, amelyben pártállástól függetlenül a közép-kelet európai országok képviselői amellett kardoskodtak, hogy ne kapják meg a német minimálbért azok a sofőrök, akik Németország útjain vezetnek, mert tönkre mennek a vállalkozások, a sofőrök pedig elveszítik a munkahelyeiket. Pedig ez így nem igaz.

Nehéz elhinni, hogy a rendszerváltozás óta a munkaerő olcsó kiárusításán kívül semmilyen értelmes stratégia nem jutott eszébe az ország irányításáért felelős vezetőknek? Ha ez így van, akkor meg van a magyarázat az alacsony bérekre. A munkaerő-piac is kereslet és kínálat törvényei szerint működik. Munkanélküliség van, azaz túlkínálat. Ez is leviszi az árakat, de az is csökkentő hatással van a bérekre, ha mindenki egyedül árulja a munkaerejét és messze áron alul kénytelen munkaszerződést kötni. Ha olcsón foglakoztat az állam, az kihat a versenyszférában dolgozók fizetésére is, mert egy munkaerő-piacon vagyunk mindannyian „eladóként”.

A munkaerő-piac, mint minden piac alapvetően határozza meg, hogy mennyiért lehet eladni a munkaerőnket. Gondolj csak bele, azért mennek el az országból olyan sokan nyugatra, mert ott a piacon általában többet adnak a munkájukért cserébe. Ez ott sem magától van így, hanem az ottani szakszervezeti tagok összefogásának eredménye. Ők ezt tudták maguknak elérni.

Tehát a szociális területen dolgozók bérkövetelése nem csak az ő ügyük, hanem minden munkájából élő munkavállaló keresete függ tőle.

Lehet-e vajon ezen a politikán változtatni? Igen, de csakis összefogással. Ha ezt megértik a munkavállalók, akkor együtt képesek lehetnek ezen a rossz szemléleten és gyakorlaton változtatni.

Amíg a dolgozói szegénységet naponta elszenvedők többsége közömbös, addig azt lehet rájuk mondani, hogy azért nem emelik fel a hangjukat, mert elégedettek. Tudjuk, hogy nem így van, sokkal inkább féltik azt a keveset, ami még megvan. Bármilyen furcsa, de a félelem ellen is a szervezett összefogás az egyetlen ellenszer. Az egymás iránt bizalommal lévő emberek tudják egymást és a közös érdekeiket megvédeni. Ameddig nincs bizalom és tenni akarás, addig marad a megosztottság és a dolgozói szegénység is.

The post 10. Megosztottság = dolgozói szegénység first appeared on MCDSz.

• A magyarországi Hödlmayr-nél 2013. évben alakult meg az MCDSz helyi alapszervezete 50-60 %-os szervezettséggel.
• A szakszervezet a sofőrökre alkalmazott törvényellenes, teljesítmény (úthossz) alapú bérrendszer kivezetését és egy órabéralapú bérrendszer bevezetését kezdeményezte, továbbá egy helyi kollektív szerződés megkötését.
• 2013. nyarán két-három hónapon keresztül tartó kollektív szerződés tárgyalások voltak folyamatban, amelyet a munkáltató egyoldalúan lezárt a nyár végén arra hivatkozva, hogy bevezetésre került a Hödlmayr-nél egy alágazati kollektív szerződés, ezért nem kívánnak helyi kollektív szerződést kötni az MCDSz-szel. Mindezt szinte az egyik pillanatról a másikra több hónapos tárgyalást követően. Véleményünk szerint az alágazati kollektív szerződés nem védi a sofőrök érdekét, sőt több pontja kifejezetten sofőri érdekek ellen van, továbbá a szerződést véleményünk szerint egy, a munkáltatók befolyása alatt álló és azok által irányított szakszervezeti szövetség kötötte.
• Amikor az MCDSz a bérstruktúra átalakításával és a helyi kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos szándékát egyre erőteljesebben kifejezésre jutatta, a cégvezetés szisztematikusan elkezdte ellehetetleníteni és eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket és aktivistákat.
• Ezt követően már töretlen kezdeményezéseink ellenére is nehezen, vagy egyáltalán nem jött létre párbeszéd a cégvezetéssel elutasításuk miatt. Ezzel kapcsolatban is szervezetünk munkaügyi bíróság előtt érvényesítette igényét, amelyet jogerősen megnyert.
• A Hödlmayr-nél alkalmazott bérrendszer véleményünk szerint azért törvénysértő, mert:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE tiltja a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést a járművezetők számára, ha az veszélyezteti a közlekedés biztonságát,
• a járművezetők részére a bérük jelentős részét a munkáltató adómentes vagy kedvező adózás alá eső kiküldetési napidíjjal fizeti meg, amely tilos, mivel a napidíj kizárólag költségtérítésre fizethető, melynél fogva e törvénytelen gyakorlattal a sofőrök elesnek az őket megillető valós költségtérítéstől,
• a napidíj nem képezi a társadalombiztosítás alapját, és a járművezetők minden társadalmi juttatása, illetve nyugdíjjogosultsága a nagyon alacsony bejelentett bérük alapján lesz számítva, amely sok esetben a minimálbérrel (kb. 350-400 €) egyenlő. Ezért sok esetben törvényellenes és jogaikkal szembemenő döntéseket kénytelenek hozni, mint pl. az éves szabadság vagy betegszabadság visszautasítását, mert tisztán értik a tényt: „zéró” kilométer „zéró” bevételt jelent a számukra.
• a teljesítmény-bérrendszer veszélyezteti a közlekedés biztonságát, közvetett módon a járművezetők testi épségét,
• a teljesítmény-bérrendszer kiszolgáltatottá teszi a járművezetőket, ugyanis a munkáltató kénye-kedve szerint oszthatja ki a fuvarfeladatokat, amely függvénye annak, hogy az adott hónapban ki mennyi bevételre tehet szert a futásteljesítmény alapján.

• A munkáltató az alábbiak szerint távolította el a szakszervezeti tisztségviselőket:
  • 2013. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt.
    Felmondás indoklása: valótlant állított a sofőrök előtt az igazgatóról.
  • 2013. év: szakszervezeti aktivista mondvacsinált okok miatt.

Felmondás indoklása: más testi épségének, egészségének szándékos veszélyeztetése.

• 2014. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő közös megegyezéssel kénytelen megszüntetni a munkaviszonyát, mert ellehetetlenítették.

Indoka: ellehetetlenítette a munkáltató, mivel nem kapott rendszeresen olyan fuvarfeladatot, amely kellő futást biztosított volna ahhoz, hogy elegendő fizetést kapjon.

• 2015. év: szakszervezeti vezető tisztségviselő mondvacsinált okok miatt. Az utolsó szakszervezeti vezető tisztségviselő, aki több, mint 20 éve dolgozik a cégnél, és soha semmilyen probléma nem volt a munkájával egészen addig, amíg szakszervezeti tisztségviselő nem lett. Először mentálisan zavartnak állította be a munkáltató, majd 2015. április 17-én, 3 nappal a tisztségviselő munkáltatóval szemben indított perben tartott tárgyalást követően azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

Felmondás indoklása: rakodási audit során megállapított szabálytalanságok.

• Kirúgott tisztségviselők és aktivisták miatt is peres eljárásokat indítottunk, amelyek napjainkban is folyamatban vannak. A cégvezetés kategorikusan tagadja azt, hogy az érintett munkavállalókat szakszervezeti szerepvállalásuk miatt távolította volna el, pedig szakszervezeti tevékenységüket megelőzően munkájuk a munkáltató álláspontja szerint is kifogástalan volt.
• A munkáltató folyamatosan a szakszervezetből való kilépésre agitálja a sofőröket. Mára a szakszervezeti szervezettségi szint 10 % körüli a Hödlmayr-nél.
• Az esetek óta a mintegy 170 fős gépkocsivezetői kollektíva teljesen megvan félemlítve, nem mernek kommunikálni a szakszervezettel, tartva attól, hogy őket is eltávolítják.
• A jelenlegi bérrendszer ellen a szakszervezet munkaügyi pert és hatósági eljárásokat indított a kirúgott sofőrökkel együttműködve, amely jelenleg is folyamatban van.

Követeljük, hogy a munkáltató:

1. a mondvacsinált indokkal kirúgott tisztségviselők és aktivisták munkaviszonyát haladéktalanul állítsa helyre,
2. a sofőröket hátrányosan érintő jelenlegi bérrendszert vizsgálja felül és  törvényes bérrendszer bevezetéséről gondoskodjon,
3. a törvényes bérrendszer bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokat kezdje meg az MCDSz-szel,
4. a gépkocsivezetők megfélemlítésére irányuló magatartásával haladéktalanul hagyjon fel,
5. a szakszervezet elleni agitálással haladéktalanul hagyjon fel,
6. a szakszervezeti jogokat tartsa tiszteletben.

The post A Hödlmayr Hungária Logistics Kft. és az MCDSz viszonya first appeared on MCDSz.

Azonban a jogszerű munkáltatás kikényszerítéséhez nem elég néhány munkavállaló által létrehozni az MCDSz helyi szervezetét. A sikernek van egy nagyon fontos összetevője. Már a kezdetekkor az érintett munkavállalók többségének bizalmon alapuló összefogására van szükség. A kezdeményezők szerint ez az egyik legnagyobb kihívás. Ugyanis manapság nem nagyon bíznak egymásban az emberek, hiszen annyian becsapták már őket.

Lehet-e egyáltalán a mai viszonyok között munkavállalók között bizalmat építeni, és ha igen, akkor hogyan? Mivel ezen múlik egy közösség sikere, ezt a két kérdést meg kell válaszolni.

De mi is a bizalom? Két ember viszonyában a bizalom könnyebben értelmezhető. Ha ígéretet tesznek egymásnak, akkor azt betartják. Ilyen egyszerű.

Szakszervezet a tagok önkéntes közössége, amely csak akkor lehet sikeres, ha a tagok bíznak egymásban. A kezdeti bizalom megteremtése azért is nehéz, mert számítani kell arra, hogy a munkáltató megpróbálja megosztani az összefogásra készülő munkavállalókat. Vannak, akiket megpróbálnak megfélemlíteni, vannak, akiket megpróbálnak „megvenni”.

Ha a szakszervezet tagjai maradéktalanul megbíznak egymásban, akkor a megfélemlítés nem lehet sikeres, mert az érintett számíthat a tagtársaik kiállására. Sok példát lehetne sorolni, hogy miként védték meg egy szakszervezet tagjai egységes kiállással például az elbocsátástól egy, vagy több társukat.

Ha pedig váratlanul nagyon jó ajánlatot kapunk és cserébe „csak” a közösség cserbenhagyását kérik, soha ne higgyük el, hogy hirtelen felfigyeltek ránk. A közösség feloszlása után már nem lesz ránk szükség.. Az ígért előny többnyire addig tart, amíg az a munkáltató hasznára van. Egy mondás szerint az árulást szeretik, az árulókat viszont nem.

Ha egy munkavállaló csatlakozik a szakszervezethez, ígéret tesz a közösség összes tagjának. Az igazi erő pontosabban abban rejlik, ha ezt az ígéretet senki sem szegi meg. Az elmúlt években számos jó kezdeményezés azért bukott el, mert az érintettek egy része nem tartott ki az eredeti, közös elhatározás mellett, de még ennél is több sikert hozott a bizalmon alapuló összefogás.

Sok szakszervezeti tisztségviselő tudna mesélni arról, hogy milyen eredményes lehet, ha a szakszervezeti tagok egységesen betartják a többieknek adott szavukat és következetesen kitartottak a céljuk mellett. Ellenben, az adott szó megszegésének általában nem csak az az következménye, hogy a közösen kitűzött célt nem éri el a közösség, hanem akár az ügyet képviselő tisztségviselő ki is ábrándulhat az őt megválasztókból. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltató felbátorodik, és az egész szervezet felszámolására tesz kísérletet. Például elbocsátja a „hangadókat”.

Szakszervezeti tagnak lenni nagy felelősség. Bízni kell a többiekben és ellen kell állni a bizalom felbontását célzó nyomásnak. Ezt viszont kizárólag a közösség tagjainak támogatásával lehet elviselni.

Ezek a tapasztalatok nem újak. Szinte egyidősek az emberi civilizációval. Gondoljunk csak arra, amikor a csatába hívó vezér könnyedén eltör egy pálcát, de a legerősebb vitéz sem képes eltörni egy marék nyílvesszőt. Bízni kell a közösség erejében és hűnek kell lenni az adott szóhoz. Akik ezt tudják, azok sikeresek lesznek, akik nem képesek betartani, jobb, ha bele sem fognak.

The post 9. Sikerhez bizalom kell! first appeared on MCDSz.

Az összefogás legnagyobb előnye, hogy kollektív jogokat biztosít munkavállalóknak. Ez az idegen kifejezés azt rejti magában, hogy a jog bizonyos kérdésekben magasabb szinten ismer el egy közösséget, mint az egyént. Ezt a mai jogrend nálunk is biztosítja, de ez nem volt mindig így. A munkavállalók másfél évszázados küszködése, harca a hatalommal és a tőkével vezetett el odáig, hogy sikerült elfogadtatni, és törvénybe iktatni a közösségek kollektív jogait.

Melyek a legfontosabb kollektív jogok? Gondolj csak arra, hogy a Te jövődet a cég elképzelései alapjaiban meghatározzák. De, vajon kapnál-e előre választ a főnöködtől arra a kérdésre, hogy mi történik a munkahelyeddel egy átszervezés esetén? Egyáltalán lesz-e átszervezés? Pedig ehhez hasonló döntésektől sok ember és család sorsa függ. Téged, önmagadban ez a minimális tájékozódási jog sem illet meg. Ha belegondolsz a legelemibb igény, hogy a téged érő hatásokra fel tudj készülni.

Az egyéni jogalkalmazással szemben a kollektív jogok leglényegesebb előnye, hogy előzetesen használhatók nem csak az elszenvedett sérelem után.

A szakszervezet a munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat (véleményezési jog), sőt, így van lehetősége az esetleges ellenlépések megtételére. Egyeztethet (konzultációs jog), és természetesen megállapodhat (kollektív-szerződés kötési jog), végső esetben pedig sztrájkot hirdethet.

Lehetne folytatni a felsorolást, mert tíz-tizenöt évvel ezelőtti jegyzeteimben még szerepelt kifogásolási, más néven vétójog, és az együttdöntési jog, de ezek időközben megszűntek. A sztrájkjoggal pedig szintén sokkal nehezebb ma élni, mint korábban.

A kollektív jogok többsége az alapvető emberi jogok kategóriájába tartoznak, ezért azt gondolhatnánk, hogy nem, vagy csak előnyükre változhatnak. Sajnos, nem így van. A kollektív jogok az elmúlt időszakban is jelentősen csökkentek Magyarországon. Miért? Ennek sok oka van, de csak egy ok van, ami a munkavállalókon múlik: akarják-e, hogy legyenek kollektív jogaik, vagy lemondanak róluk.

A kollektív jogok olyan előnyt jelentenek a munkavállalók számára, amiért önmagában érdemes összefogni, szakszervezeti tagnak lenni!

Ezen kívül az összefogásnak további előnyei is vannak. Például jelentősen csökkenti az egyén kockázatát. Ezzel szemben például az egyéni jogorvoslat az érintett teljes kockázatvállalása mellett valósul csak meg. De a kollektív jogok is csak akkor érnek valamit, ha élni tud velük az adott közösség. Ezért van szükség szakértelemre. Ezt a szakértelmet a közösség képes megfizetni.

Az összefogásban rejlő további komoly előny, hogy a többlet jogokhoz és szakértelemhez megfizethető teher mellett juthatnak a szakszervezeti tagok. Mert a szakszervezeti tagdíj sokkal kisebb teher, mint bármilyen egyéni érdekvédelemi eszköz költsége.

További előnyt jelent, hogy az összefogás által közösség tagjává is válhatsz. A szakszervezet a hagyományainál fogva sok olyan közösségi feladatot is ellát, amelynek pótlása más módon szinte elképzelhetetlen. Végül ne feledkezzünk el azokról a szolgáltatásokról sem, amelyeket a munkavállalók szervezett sokasága tud csak előteremteni. A szolidaritáson alapuló egymás segítése és a sokaságban rejlő üzleti előnyök kiaknázása is komoly érték.

Az összefogásban rejlő, felsorolt előnyök egyelőre adottak, de ezeket meg is kell védeni, mert el is lehet veszíteni belőlük, amint az mostanában meg is történt. A szakszervezeteket megillető jogok megtartásához erős szakszervezetekre van szükség. A szakszervezetek ereje pedig csak a munkavállalókon múlik. Pontosabban azon, hogy tagokká válnak, vagy sem.

Jelenleg a szakszervezeteknek kevés tagjuk van, ezért a munkáltatók azt gondolhatják, hogy a munkavállalóknak nincs is szükségük érdekeik védelmére. Ha ezzel nem értesz egyet, és élni akarsz az összefogás előnyeivel, akkor légy Te is az MCDSz tagja!

The post 6. Az összefogás előnyei first appeared on MCDSz.

Ezzel szemben a kockázat pedig az, hogy azok, akik ma nyíltan vállalják szakszervezeti tagságukat, akár kisebbségben is, azoktól sok munkáltató megválik (tisztelet a kivételnek), azaz elveszítheted a megélhetésedet jelentő munkát. Az különösen bosszantó, hogy ezt a munkáltatók az emberi alapjogok megsértésével tehetik, de nagyon nehéz bizonyítani, ezért elég gyakran megteszik.

De mit lehet tenni, ha Te mégis változtatni akarsz, de az elbocsátás kockázatát el akarod kerülni. A választ már több mint száz éve megtalálták az elődeink, akik még nálunk is kiszolgáltatottabbak voltak. El kezdtek szervezkedni, de titokban tették egészen addig, amíg többségbe kerültek. Csak akkor léptek fel érdekeik védelmében, amikor bízhattak egymásban, hogy ha egyiküket hátrány éri, akkor a többiek kiállnak érte. Sajnos, ma is itt tartunk. Vannak olyan cégek, ahol eleinte úgy kell szakszervezethez csatlakozni, hogy a munkáltató ne tudjon róla. Ahhoz viszont, hogy elérhessük azt a többséget, amelynek tagjait a munkáltató már nem bánthat, és nem hagyhat figyelmen kívül, igenis titokban kell szervezkedni.

A szervezettség legmagasabb foka a munkavállalók egysége, amely jelentősége pont abban rejlik, hogy minimálisra csökkenti az egyén kockázatát. Erre nagyon jó példát láttam a „Miért éppen Alaszka?” című tévésorozat egyik epizódjában.

„Az Alaszkába „száműzött” orvos indián származású asszisztense struccokat kezdett tenyészteni. A kezes jószágok a szeretetteljes gondoskodást hatalmas strucctojásokkal hálálták meg mindaddig, amíg a madarakban nagyszerű üzletet látó vállalkozó, Morris el nem kezdte rendszeresen látogatni a telepet. Egy szép napon meglepő változás történt.

— Mi az, tyúkokat is tart? — kérdezte Morris, a strucctojásokra méretezett tartóból egy apró tojást felemelve.
— Nem, a struccok nem tojnak rendesen — jött a higgadt válasz.
— Miért?
— Mert idegesek.
— Idegesek! Mitől?
— Magától.
— Tőlem? Melyik az? — faggatózott a hiúságában vérig sértett, magából kikelt vállalkozó.
— Mind.”

A végtelen egyszerű, de annál hatásosabb válasz lezárta a vitát. Nem nehéz kitalálni, hogy mi történt volna, ha a gondozó feladja az apróka tojás gazdáját, vagy ha több karám lett volna, és az egyikre rámutat.

Ennek a rövid történetnek a tanulságát a hétköznapokra átültette a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete. Úgy lehet az MCDSz-hez csatlakozni, hogy arról a munkáltató nem szerez tudomást. Ha ezt a kockázatmentes döntést meghozod, akkor az eredmény érdekében nem szabad megállnod: a társaidat is meg kell győznöd. Ha elegen lesztek és bíztok egymásban, akkor lesz kellő erőtök ahhoz, hogy az MCDSz szakértelmével jobbítsatok a munkakörülményeiteken és jövedelmeteken. Ha a másik oldal nem tiszteli az alapvető emberi jogokat és a munkáltatás jogszabályokban előírt szabályait, akkor csak így lehet érvényt szerezni a munkavállalók jogainak és érdekeinek.

Csatlakozz az MCDSz-hez és mindaddig nem fog róla tudni a munkáltatód, amíg az kockázatot jelent neked, vagy társaidnak!

Tarts velünk legközelebb is és oszd meg a munkatársaiddal cikkeinket!

The post 5. Csak okosan! first appeared on MCDSz.

Vasárnapi zárva tartás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése, “veszteséges törvény” – MCDSz rövid álláspontja 08:25 percnél.

Forrás: Echo TV Híradó

..

..

..

..

The post Vasárnapi zárva tartás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése first appeared on MCDSz.

     Kilépési Nyilatkozat (MCDSz-ből)

      Kilépési Nyilatkozat (Más szervezetből)

      Adatváltozás bejelentő Nyilatkozat

      Tagcsoport (Jegyzőkönyv)

      Panaszbejelentő

      Meghatalmazás

      Vodafone Tagi kedvezmény igénybevételére szóló igazolás

      Vodafone Hozzátartozói kedvezmény igénybevételére szóló igazolás

      Union Adatlap

     Union Kedvezményezett Nyilatkozat

A .pdf fájlok megnyitásához Adobe Acrobat Reader program szükséges, melyet letölthetsz innen.

A nyomtatványok letöltéséhez nyomd meg az egér jobb oldali gombját a letölteni kívánt nyomtatvány nevén, majd kattints a “hivatkozás mentése más néven” sorra.

The post MCDSz nyomtatványok first appeared on MCDSz.