Karácsony Szilárd (MCDSz tagja): MUNKAKÖNYV

A partnerviszony II.

A szakszervezet olyan önkéntes munkavállalói egyesülés, amely képviseli a tagok érdekeit a munkáltatóval folytatandó tárgyalásokon, lefolytatja az alkut, és a tagok felhatalmazása alapján megállapodásokat köt.

 Az érdekeid védelmét viszont csak akkor tudja maradéktalanul ellátni, ha egyenrangú partnerként tudja elfogadtatni magát. Ez pedig a tagokon — rajtad is — és az általuk választott tisztségviselőkön múlik nem másokon. A szakszervezet, amint láttuk, nem hivatal. Nem olyan szolgáltató, ahová elég befizetni a tagdíjat, amiért cserébe megvéd. Az önkéntes szakszervezet működése felelősséget követel a tagoktól. Míg korábban a hivatalszerű szakszervezet bábáskodott tagjai felett, ezzel együtt a felelősséget is átvállalta, addig ma a szervezetben történtekért a tagok felelősségteljes akaratának kell érvényesülnie. Ha nem ezt tapasztalod, akkor abban a szervezetben nem ment végbe a körülmények diktálta változás. De ezt csakis a tagok tudják kiváltani. Ellenkező esetben az adott szakszervezet erőtlen marad, és előbb-utóbb felszámolódik. Ebből következik, hogy egy szakszervezet legkevésbé attól képes az előnyére megváltozni, hogy abból valaki kilép, hiszen ettől a szakszervezet csak tovább gyengül.

A demokratikus állam és piacgazdaság sajátossága az is, hogy az egyén önmaga iránti felelőssége jelentősen felértékelődött. Bár ezt bizonyára saját bőrödön is tapasztaltad. Hiszen kit érdekel, mi lesz veled, ha a magad sorsát nem egyengeted. A saját felelősséged nyilvánul meg abban is, ha létrehozod vagy tagjává válsz egy önkéntes munkahelyi egyesülésnek, azaz szakszervezetnek, amely az egyetlen olyan szervezet, ami képes munkavállalói érdekeid védelmét felvállalni. Előbb-utóbb döntened kell!

A szakszervezet olyan önkéntes munkavállalói egyesülés, amely képviseli a tagok érdekeit a munkáltatóval folytatandó tárgyalásokon, lefolytatja az alkut, és a tagok felhatalmazása alapján megállapodásokat köt. Ennek csak akkor tud eleget tenni, ha meg tudja teremteni a partnerviszony feltételeit. Azaz, ha elegendő taggal és szakértővel rendelkezik, képes a nyomásgyakorlásra, és gazdaságilag független.

A szervezettségről

A szakszervezetek súlyát, erejét alapvetően a szervezettségük határozza meg. Ez a mérőszám sokkal többet jelent egyszerű statisztikánál. A cégvezetés kénytelen komolyabban venni annak a szakszervezetnek a képviselőjét, amelynek a vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók többsége a tagja, és szinte súlytalan az a szervezet, amely nem képes maga mellé állítani az embereket. Ez annak ellenére így van, hogy a szakszervezeteket, taglétszámtól függetlenül — többségében — azonos jogok illetik meg. A tapasztalat szerint azonban csak az a szakszervezet képes céljai megvalósítására, amely a kollektív jogok alkalmazásán túl a többség támogatására is számíthat. Sőt fordítva is igaz: csak akkor lesz képes a kollektív jogok érvényre juttatására, ha a többség támogatja.

A szervezettség különösen nagy jelentőséggel bír manapság, amikor a tagsági viszony alapja az önkéntesség.

Aki önként vállalja a szakszervezeti tagságát, az nemcsak tagdíjával járul hozzá a szervezet működéséhez, hanem nyíltan kifejezi egy érdekközösséghez tartozását, és nyomatékul szolgál a közösen kialakított célok eléréséhez.

Az egységről

A szervezettség legmagasabb foka a tagság egysége, amely sokak szerint azért gyanús, mert régi, rossz emlékeket idéz, illetve a másságot, az eltérő véleményeket nem engedi a felszínre. Általában ezen a véleményen lévők hangoztatják a több szakszervezet létének — más szóval a pluralizmusnak — „üdvös” hatásait is.

Nézzük meg az egység jelentőségét a Te szemszögedből. Valószínű, hogy a világ különböző dolgairól — vallásról, politikáról — más véleményen vagy, mint a környezeted többi tagja. Ez természetes, hiszen mindenki más tulajdonságokat örököl szüleitől, és más nevelésben részesül. És ez így van jól!

A szakszervezet lényege pedig pontosan abban rejlik, hogy léteznek közös érdekek különböző nézetek és szokások ellenére is. Ha a közös érdekek érvényesítését bármi megbontja, és más, egyéni vagy csoportos célok kerekednek felül, akkor jön létre az a helyzet, amely ma Magyarországon megosztja a szakszervezeteket, és részint ennek köszönhetően váltak a munkavállalók kiszolgáltatottá a kilencvenes években. Szerencsére ez a folyamat pont e sorok írásakor látszik megfordulni.

Az egység jelentősége pont abban rejlik, hogy konfliktushelyzetekben minimálisra csökkenti az egyén kockázatát. Erre nagyon jó példát láttam a „Miért éppen Alaszka?” című tévésorozat egyik epizódjában.